A gépjárművekben elhelyezett motorok kopását a jármű futásteljesítménye határozza meg. Az álló motorok élettartamának felmérésére motorórákat használnak.
Utasítás
1. lépés
Az élettartam üzemórákban történő mérését álló helyzetű motorok, például szivattyúhajtások, dízelgenerátorok, tengeri motorok, valamint mezőgazdasági gépek esetében végzik. Ezekre az információkra az időben történő karbantartáshoz, javításhoz, alkatrészek és szerelvények cseréjéhez, valamint az üzemanyag és kenőanyagok leírásához van szükség. A változtatás módja különböző lehet - a motor által ledolgozott órák egyszerű rögzítésétől a hajónaplóba vagy a hajónaplóba, a komplex elektronikus eszközökig a statisztikai információk gyűjtéséig és elemzéséig. Meg kell jegyezni, hogy az adagolási módtól függően a motoróra lehet vagy nem egyenlő a szokásos órával. A feladat az, hogy a motorórákat szabványos csillagászati órákká kell átalakítani - például megtervezni a következő olajcsere dátumát.
2. lépés
A legegyszerűbb módja a motorórák számbavétele az álló helyzetben működő motoroknál - azaz a főtengely forgási sebességének megváltoztatása nélkül. Ez a működési mód jellemző a kis erőművekre, amelyek dízelgenerátorokat használnak villamos energia előállítására. A generált elektromos áram stabil frekvenciájának biztosítása érdekében a generátor tengelyének azonos sebességgel, minimális eltérésekkel kell forognia. Ilyen terhelések esetén a legegyszerűbb rendszert használhatja a motor erőforrásának kiszámításához - manuálisan rögzítse a motor által ténylegesen ledolgozott időt a naplóba, vagy használjon valamilyen elektromos vagy légnyomás-érzékelőt, amely beindítja az óraművet, miközben a motor jár. Ilyen adagoló rendszer esetén a motoróra megegyezik a szokásos csillagászati órával, ami azt jelenti, hogy nincs szükség újraszámításra.
3. lépés
Sokkal nehezebb beszámolni a motor viseléséről a változó fordulatszám mellett. Ez a helyzet a hajóerőművekre jellemző. Nagy sebességnél nő az üzemanyag-fogyasztás, és a súrlódás a motor dörzsölő párjaiban is növekszik. A motorórák kiszámításához ezen instabil tényezők figyelembevételével tachometrikus számviteli rendszereket alkalmaznak. A motor kimeneti tengelyére egy speciális mechanizmust helyeznek el, amely rögzíti a motor fordulatszámát. Ennek a számlálónak az olvasása alapján rutinszerű karbantartást terveznek, az üzemanyagot leírják. Egy ilyen rögzítő rendszerrel nem lehet pontosan lefordítani a motorórákat órákra, mivel a motor üzemmódjától függően időegységenként eltérő számú motoróra halmozódik fel. Az átlagos motorfordulatszám ismeretében empirikus konverziós tényezőt lehet levezetni a statisztikai adatokból.
